|
A terror árnyékában
Szerző: Jeszenszky Nóra | Feltöltve: 2008-03-21 | Megtekintve 1321 alkalommal. | Nyomtatás
A baszk ETA által elkövetett merénylet miatt komoly biztonsági intézkedések előzték meg a spanyol választásokat, amit az eddig kormányzó szocialista párt (PSOE) 43 százalékkal nyert a 40 százalékot szerző Néppárt (PP) előtt. A terrorszervezet Isaías Carrascót, a baszk városi tanács szocialista képviselőjét lőtte le a nyílt utcán. Szembetűnő a hasonlóság a négy évvel ezelőtti választásokkal; akkor a szavazást megelőzően az al-Kaida robbantásai szedtek 191 áldozatot, most az ETA gyilkolt, nagy meglepetést (és persze felháborodást) okozva ezzel. José Luis Rodriguez Zapatero, a most újraválasztott szocialista miniszterelnök eddigi kormányzása során a tárgyalás híveként lépett fel. Bár a tető alá hozott tűzszünetet a baszk terrorszervezet egy éve felmondta, Spanyolországban nem követett el halálos áldozattal járó merényletet (Franciaországban igen). Kérdéses, vajon mi lehetett ezzel a mostanival a célja. Mariano Rajoy, a Néppárt vezetője előszeretettel hangsúlyozta kampánya során, hogy Zapatero négy éve csak azért nyerte meg a választásokat, mert engedett az al-Kaida zsarolásának, és megígérte, hogy hazahívja az Irakban szolgáló spanyol katonákat. A dolog ennél nyilvánvalóan bonyolultabb, de a politikus szavai kiválóan rámutatnak valamire: az al-Kaida elérte a célját. A kormányváltásnak köszönhetően hónapok múlva egyetlen spanyol sem szolgált a közel-keleti országban. De mit akarhatott az ETA? Legfőbb célja, Baszkföld függetlensége, elérhetetlennek tűnik. A spanyolok széleskörű autonómiát adtak a területnek, ami a lakosság döntő többsége számára elegendő, így még a helyiek sem támogatják az erőszakos akciókat. Ezzel gyakorlatilag kihúzták a talajt a terrorszervezet lába alól. Ha a merénylettel, akárcsak az al-Kaida, befolyásolni akarták a választások eredményét, akkor többszörösen mellényúltak. A közvélemény-kutatások előrejelzése szerint a szocialista párt számíthatott győzelemre, a gyilkosság viszont magában hordozta annak a veszélyét, hogy a szavazópolgár felháborodásában megváltoztatja korábbi elhatározását, és bosszúból az ETA-val szemben lényegesen keményebben fellépő Néppártra adja le a voksát. A PP ennek nyilván örült volna, de az ETA? Miért jó nekik, ha olyan kormány kerül hatalomra, amelyik kemény kézzel bánik velük? Kissé logikátlannak tűnik ez a cselekedet, bár ne legyen kétségünk afelől, hogy valamilyen céljuk azért volt ezzel. Talán más áll a háttérben, olyasvalami, amiről nem tudunk. Különös belegondolni, hogy a következő választásokat milyen atrocitás előzi majd meg, és elképzelni, hogy talán a jövőben a több mint húsz éve Európai Uniós tagállam polgárai rendőri biztosítás mellett szavaznak majd. |
Lőtér - Közélet rovat
