|
Elég Márk!
Szerző: Gyúrós István | Feltöltve: 2008-11-17 | Megtekintve 1463 alkalommal. | Nyomtatás
A magyar kereskedelmi televíziózást lehet szeretni és lehet nem szeretni, ám azt nem szabad elfelejteni, hogy magunknak köszönhetjük, amit a képernyőn látunk. Bosszankodhatunk, kereshetjük a választ arra, hogyan lehet a Mónika show és a Barátok közt az elmúlt évek legnézettebb műsora, de valószínűleg mindannyian sejtjük, ha nem hozná az elvárt nézettséget, már rég nem láthatnánk se a délutáni „kibeszélést”, se Berényiéket. Az a tétel, miszerint nem mindig azt kell adni a fogyasztónak, amire vágyik, hanem meg kell próbálni megmutatni neki, mire kellene vágynia, a számok és a százalékok világában reménytelen eszmének tűnik. Ám a „két nagy” tévé párharca mostanában olyan szintre süllyed, ami már elfogadhatatlan. Mert nem elég, hogy ötletelés nélkül, folyamatosan egymás műsorait ellopva vagy külföldi liszenszet átvéve utánozzák egymást, még választási lehetőséget sem adnak a nézőknek… Mert itt ez a Márk – bocsánat, Mark – nevű énekes, aki momentán nem tehet semmiről. Felfedezték, néha énekelget és ezért a nagy vásárlóerőt jelentő tinilányok megőrülnek érte. Önmagában engem még az sem zavar, hogy ezt a kereskedelmi tévék kihasználják. De azért az már több a soknál, hogy egy átlagos hétköznap este nem lehet mást látni a képernyőn, mint Magyarország új szexszimbólumát. Szerencsétlen munkából hazaeső férfi vagy nő bekapcsolja a tévét, és a „kettesen” a bongyorhajú sztár főzőcskézik. Azt most ne feszegessük, hogy a műsor alapvetően a rúgassuk be és égessük le sztárjainkat elvet vallja. Ha esetleg a gasztronómiai vonalat megunnánk, átkapcsolhatunk az „ertéelre”. Nini, itt is falatoznak a magyar celebek, igaz, a konyhai koszt helyett a bogarak és kukacok jelentik a kihívást – a tanító célzat itt is megkérdőjelezhető. De mi történik, a mi Márkunk itt is képviselteti magát: a haja kicsit laposabb, kicsit kevesebbet énekel, de bizonyosan ő az. Na mindegy, van még ezer lehetőség a kábelen, valahol csak enyhíthetünk a Márk-bőségen. És nem… Tudom, az én hibám, hogy pont egy zenecsatornára kapcsoltam, így már szól is a Ments meg, szerelem című gigasláger a mi üdvöskénktől. Ekkor érdemes megállni a távkapcsoló bűvölésével és kicsit elgondolkozni, mert bizony nem a mi Márkunk a bűnös ezért a satnya kínálatért. Elsősorban a televíziók műsorszerkesztői, akik egyszerűbb megoldás lévén a „kreatív munka” részeként egymás majmolásában élik ki magukat. Másodsorban pedig mi, a tévénézők, akik igenis nézzük ezt az értéket nemigen sugárzó műsorfolyamot. Amíg ez így lesz, változásra ne nagyon számítsunk. Én mindenesetre elkapcsoltam, ám épp egy cipőreklámra: Marc, ami a lábat illeti… Elég már(k) ebből! |
Lőtér - Közélet rovat
