Vissza a címlapra!

Az SZTE Médiatudományi Tanszékének online magazinja


Garai Szakács László

Az első megmérettetés
Rektorjelöltek az Újklinikán




Közös bemutatkozó fórumot tartottak a Szegedi Tudományegyetem rektori székére pályázó professzorok a március 18-án kedden, az Újklinika előadótermében. Az újkori politikai csatározásokhoz szokott laikusnak azt mondhatná erre: Na és akkor mi van? Ez így természetes. Igaza van, de az a két és fél óra valahogy mégis más volt: a jelöltek tisztelték, becsülték egymást, mindenki a saját programjával foglalkozott, és senki sem akarta földbe döngölni a másikat egy-egy otromba megjegyzéssel.

Nem szép dolog elkésni egy ilyen fontos rendezvényről. Végül nem is sikerült, de pusztán csak azért, mert a fontos rendezvények attól is fontosak, hogy nem kezdődnek pontosan. Az előtérbe a közös tablóhoz és a sorsoláshoz készülnek a jelöltek. Az ilyenkor szokásos apró zavarodottság is érthető: hová és hogyan álljak, hol legyen a kezem, de végül rendeződik a sor, és büszkén mosolyog a hét professzor a kamerákba. Majd Dobozy Attila az orvoscentrum vezetője, aki Mészáros Rezsőhöz hasonlóan leköszön a választás után apró papírok segítségével kisorsolja a bemutatkozás sorrendjét.

Csendes moraj fut végig a termen, ahogy belép Dobozy rektorhelyettes. Elmondja a szabályokat, melyek szerint minden rektorjelöltnek lehetősége van, hogy nyolc-tíz percben bemutassa programját, ismertesse elképzeléseit, majd ezt követően a közönség is kérdezhet, immár az összes rektorjelölttől.
A közönséget elsősorban egyetemi oktatók alkotják, s bár jelen van néhány egyetemista, főiskolás számuk elenyészőnek mondható.

Dobozy Attila bemutatja a rektorjelölteket, majd megkéri őket, hogy Csirik professzor kivételével fáradjanak ki az előtérbe. Ezután részletesebben bemutatja az első jelölt életútját, majd átadja neki a szót.






Prof. Dr. Csirik János - kunyhó helyett kastély

Az írásvetítőhöz lépve Csirik professzor legutóbbi pályázatának utolsó fóliáját rakta fel: "Őrizzük meg humorérzékünket!" Majd mondott néhány szót programjáról, mely szerint csak az adottságokat jól kihasználó egyetemek lehetnek versenyképesek. Kitért az egyetem legfontosabb kihívásaira és döntéseire - az orvoscentrum és a könyvtár helyzetére, s külön kihangsúlyozta a bolognai folyamatban való egyetemi részvételt. Utolsó két fóliájával pedig azt kívánta illusztrálni, hogy milyen lesz az egyetem, ha rossz (kunyhó), s milyen, ha jó irányba halad (kastély). Mindezt elegánsan, könnyedén, "csirikesen".


Prof. Dr. Szabó Gábor - dinamizmus a 7-es szám jegyében

- A tudományegyetem hagyományaira alapozva versenyképes diploma kiadása, nyelveket beszélő, művelt emberek kibocsátása a célja a jövő Szegedi Tudományegyetemének - kezdte beszédét Szabó professzor, a másodiknak bemutatkozó jelölt. Majd elismerte pályázat viszonylag nehéz dolgozat, egy olyan tömör, összefoglalt, ugyanakkor megvalósítható vízió, melyhez Szabó Gábornak megválasztása esetén egy jól együttműködő csapatra van szüksége. Elmondta, hisz a számmisztikában: a választás napján, április 7-én az édesanyja 77 éves lesz, a lánya 7 éve érettségizett, 7 éve a GE elemző közgazdásza, ő maga 27 éve dolgozik a felsőoktatásban és 7 éve van egy olyan főiskola élén, mely mindig valamilyen egyetemi integráció része volt.


Prof. Dr. Visy Csaba - távlatokban gondolkodva a hallgatókért

A harmadik bemutatkozó Visy professzor a terembe lépve nem a pulpitushoz ment, hanem megállt a hallgatóság előtt, s úgy mondta el programjának legfontosabb téziseit: - Át kell tekinteni a közvetlen feladatokat - mondta a rektorjelölt. Kitért a tanárképzés fontosságára, a használható nyelvismeret mellé informatikai, vállalkozói, alapfokú jogi ismeretek megszerzésére is fektetné a hangsúlyt. Hozzátette: szeretné vonzóvá tenni az egyetemet a kedvezőtlen demográfiai hullám ellenére. - Látni kell a nehézségeket, azt, hogy ma elsősorban a képzés mennyiségi oldala van kihangsúlyozva. Az egyetem nimbusza, regionális szerepköre megőrizhető - vélekedett Visy Csaba.


Prof. Dr. Dux László - szeretettel, összefogással

Dux professzor szerint ebben a határvidéki tudásközpontban nem lehet három év alatt véghezvinni a legfontosabb változásokat, de már az első napon el kell kezdeni dolgozni a siker megvalósítása érdekében. Dux László elmondta megerősíteni az eddig gyenge rektorhelyetteseket, a posztokra egész egyetemben gondolkodó munkatársakat kérne fel. Az elszemélytelenedő oktatás és a hallgatói magányosság megváltoztatását a legfontosabb feladatok közé sorolta. Kitért az élethosszig tartó tanulás fontosságára. - Az európai tudományos térben stabilizálnunk kell az universitas pozícióit, egyúttal be kell hoznunk a regionális lemaradásokat. S jó volna ha sikerülne a pályaelhagyásokat lecsökkenteni - zárta beszédét Dux László.


Prof. Dr. Benedek György - pályázat tiszteletből

- Mára a Szegedi Tudományegyetem egységes egésszé forrt össze - kezdte beszédét az ötödik jelölt, Benedek professzor. Szerinte az egyetemnek egyszerre kell külső és belső kihívásokkal megküzdenie. - Újra kell értékelni a szakokat, meg kell felelni az EU előírásainak, ráadásul meg kell őrizni a diplomák piacképességét. Benedek György elengedhetetlennek tartja a Dugonics téri épület felújítását. A professzor szerint az egyetem életét nem a rektor határozza meg, az ő feladata a kezdeményezések végrehajtása, ellenőrzése, irányítása. hozzátette: az egyetem fejlődése leginkább a hallgatóknak az érdeke, ezért van szükség többek között a kollégiumok fejlesztésre is.


Prof. Dr. Galambos Gábor - bátorító eredmények

A hatodikként bemutatkozó Galambos professzor expozéjában elmondta, megjelentek a piaci feltételek a felsőoktatásban, erre összehangolt stratégiával kell válaszolni. - Meg kell szüntetni a kreditrendszer kari elszigeteltségét, továbbá meg kell oldani a tanárképzés legneuralgikusabb pontjait - sorolta az általa fontosnak vélt dolgokat Galambos Gábor. Elmondta, hogy a kutatás-fejlesztéshez több külső forrást kellene bevonni. Javítaná a lakhatási feltételeket, az internet-hozzáférést, az étkeztetést, erősíteni az egyetemi PR-t. A Dugonics téri épület mellett a Honvéd téri épület és Öthalom kérdésére is megoldást nyújtana a professzor.


Prof. Dr. Berta Árpád - a premisszák jegyében

- Jól működő egyetem nincs jól működő karok nélkül. Ehhez pedig egy megfelelő szolgáló és szolgáltató apparátus is szükséges - mondta beszédében az utolsóként bemutatkozó Berta professzor. A professzor szerint a legnagyobb gond a kubatúra elégtelen volta. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy megválasztás esetén rendszeresen ülésezne az egyetem dékáni kollégiuma, továbbá Berta Árpád egy rektori tanács létrehozását is tervezi. Az egyetem kapcsolati rendszerét koncentrikus körökben képzeli. Megemlítette azt is, hogy dékánként a konszenzuskeresés híve, de amennyiben nincs vagy nem alakítható ki konszenzus, akkor igenis fel kell vállalni a döntés meghozatalát és annak következményeit. - Rektorként is így fogok cselekedni - mondta.


Az egyéni bemutatkozások után következett a fórum, melynek keretében a közönség kérdéseire válaszoltak a jelöltek. Egyénekhez kapcsolódó kérdések nem voltak, minden kérdező kíváncsi volt az összes rektorjelölt véleményére. Kivétel nélkül csak oktatók kérdeztek, és többnyire a saját problémakörükből vetettek fel orvoslásra váró problémákat. Mindegyik jelölt igyekezett tisztességes válaszolni, próbáltak konkrétumokat felelni, megkísérelték több oldalról is megvilágítani az egyes kérdéseket, bár ez sokszor a kérdés rossz volta miatt nehezen volt kivitelezhető. A főrumnak a hétkor kezdődött vizsga vetett. Folytatás április másodikán a BTK Audiotrium Maximumában délután háromtól.


 

2003. március 26.